Ágival egy rendezvényen találkoztam. Régóta ismertem, de nem volt vele közeli kapcsolatom. Meglepett, hogy azonnal tanácsot kért. Mint mondta, a fián szeretne segíteni. Hihetetlen, hogy milyen élete van a felesége mellett annak az áldott jó gyereknek. A felesége egy nyafka semmittevő, aki soha egy jó szót nem szól hozzá, csak ugráltatja. Azt szeretné tudni, hogy milyen módszerrel tudná erősíteni fia önbizalmát, hogy kiálljon magáért.
Ági egy ötvenes, rendkívül jó megjelenésű, határozott nő. Mindig rendben van a haja, hibátlan a sminkje. Állítólag szerelmi házasságot kötött valamikor a húszas évei végén, aztán nem sokkal ezután megszületett a kisfiúk, aki a Patrik nevet kapta. Furcsa családi élet volt az övék. Ági férje, Feri csöndes ember volt. A családi célkitűzéseket Ági fogalmazta meg. Látszólag Feri mindezt elfogadta, megtette, amire Ági mintegy utasította, de néha csökönyösen ragaszkodott egy-egy döntéséhez, és Ági minden cirkusza ellenére meg is csinálta. Patrikot mindketten nagyon szerették. Ági szervezte a külső programjait, magukhoz hívta vendégségbe az óvodás, iskolás társait. Szervezte a különórákat és nagyon büszke volt szép okos, csöndes kisfiára. Feri estéken át legózott, vagy társasjátékozott vele, hétvégeken gyakran mentek kirándulni, ahová Ági ritkán ment velük. Az apa és a fia között volt valami szavakat nem kívánó, csöndes egyetértés. Egyébként külsőleg is hasonlítottak egymásra.
A rendszerváltás után Ági felpörgött. Hamar átlátta a lehetőségeket. Családi vállalkozást akart létrehozni, de Feri nem volt hajlandó otthagyni munkahelyét. Így az asszony egyedül indította el a vállalkozását, és nagyon rövid idő alatt rendkívül sikeres lett. Jelentős anyagi bevételhez jutott. Két év alatt összehozott annyit, hogy kétszobás lakásukat eladva értékes házat vett, majd folyamatosan alakította, rendezte újabb igényei szerint. Kezdett partikat rendezni, ahová új barátait hívta meg. Feri nem ismerte őket, nem volt járatos a vállalkozások ügyeiben, nem tudott csatlakozni a beszélgetésekhez. Kicsit kívülállóan, jószerivel, mint inas, vagy pincér szolgálta a vendégeket. Áginak nagyon sokat kellett dolgozni, kevés időt töltött otthon, de azt akarta, hogy az elképzelései otthon is érvényesüljenek. Ezért naponta telefonon mondta el Ferinek, hogy aznap mit kell vásárolni, hová kell vinni Patrikot, milyen szerelőt kell kihívnia. Ha otthon volt, akkor sem volt jobb a helyzet.
Egyre arrogánsabban beszélt Ferivel, kifigurázta. A fiának pedig parancsolgatott. Megmondta, kivel barátkozhat, megkövetelte a kitűnő bizonyítványt, két nyelvet kellett különórán tanulnia. Ha ötösnél rosszabb jegyet kapott a két „fiút” együtt teremtette le. Kétségtelen, hogy hatalmas terheket viselt, és anyagilag szinte mindent megadott a családnak. Csak ez már nem volt család.
Patrik 14 éves lehetett, amikor egy este Feri csöndesen közölte, hogy beleszeretett valakibe, és ő holnap elköltözik. Ági később úgy mesélte, hogy szerinte Feri azt gondolta, hogy ő majd sírni, vagy könyörögni fog, de tévedett. Megmondta neki rögtön, hogy ennél jobbat nem is tehetett. Ő aztán boldog, hogy így megszabadulhat attól a holt tehertől, amit az életében jelentett. Patrik az anyjával maradt, de hétvégeken szinte mindig az apjánál volt. Apja új társát elfogadta, alkalmazkodott hozzá. A hétköznapi élete csak annyiban változott, hogy apja helyett most egy nevelőnőféle intézte, ellenőrizte feladatai maradéktalan elvégzését. Patrik állatorvos szeretett volna lenni, de anyja határozott kérésére közgazdász lett. Amikor végzett anyja már jelentősen kibővült vállalkozásába ment dolgozni, aminek anyja döntése alapján, felerészben már tulajdonosa is volt. Néhány éve megnősült, két kislánya született. Az anyja vette meg számukra a lakást, a berendezést. Anyagilag saját jövedelméből is támogatja a fiatal párt, de tele van a menye elleni kritikákkal. Nem az zavarja, hogy a fiatalasszony őt nem szereti, hisz a menyekkel ez már csak így van, hanem az, ahogyan a fiával bánik.
Ha Ágival találkozik az ember, azonnal mesélni kezd egy újabb vérlázító históriát. Ezek mindig arról szólnak, hogy a menye mennyire nincs tekintettel a fiára, nem becsüli semmire. Bár olyan körülmények között él, amiről a fia nélkül nem is álmodhatott volna, soha nem elégedett. A pénzköltésen kívül, szinte semmit nem csinál. Otthon takarítónő, bébicsősz segíti a dolgát. De semmi értelmes dolog nem érdekli, pedig már ajánlott neki a cégen belül is lehetőségeket. És még így is terheket rak Patrik vállára, akkor is, amikor ő is megcsinálhatná azt a dolgot. Parancsolgat neki, durván, lekezelően beszél vele.
Aztán a történet folytatása az, hogy nem érti a fiát, miért tűri ezt. Ő mindig szól neki, amikor a közös munkahelyükön lehetősége van erre. Biztatja, hogy ne legyen már ilyen mamlasz. Kérje ki magának, tegyen valamit. De a fia nem áll ki magáért. Az a nő úgy a markába tartja, hogy nem mer ellene semmit mondani. Egy nagy rakás szerencsétlenség, egy ostoba nyuszi. Nem is érti, hogy lehet pont neki egy ilyen nagy mamlasz fia
Te mit gondolsz, mitől ilyen ez a „gyerek”?